Vágyom a télre. Arra a régire, az igazira. Amelyik éppen időre érkezett, és sokáig maradt. Az olyan kis hegyi falvakban, amilyen az enyém is volt gyerekkoromban, a nyár forró szorgossága, az ősz derűs elégedettsége, a betakarított termények fölötti örömködés, és…

Az ősz derűsen, szinte észrevétlenül suhan bele a múlni nem akaró melegbe, kellemes hűvösét, felszabadító könnyűségét szinte magunkhoz öleljük, s még mielőtt fölfoghatnánk a változást, a szemünk láttára bámulatos tobzódásba kezd. Hirtelen borulnak lángba óriás fakoronák és a tűztövis szúrós…

Mióta leírtam az ellenzék minősíthetetlen magatartása miatti rossz kedvemet és egyben búcsút is vettem attól, hogy állandó figyelemmel kísérjem áldatlan tevékenységüket, a világ annyi új lehangoló tényt produkált, hogy ezt már nem lehet szó nélkül hagyni.Ahogy múlik az idő, egyre…