Nagyon sok tevékenységéért tisztelem Csanády Lilit, aki a rendszerváltók egyikének vallja magát, rengeteget tett azért, hogy ez a változás megtörténhessen, és ma is kormánypártinak tartja magát. De nem vagyunk egyformák, ezért néha jókat vitatkozunk, pedig mindketten ugyanazokat a célokat szolgáljuk – már amennyire ez az egyszerű embernek egyáltalán lehetséges. Fenti írásában Lili azt kéri számon Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy miért tart a migráció miatti párhuzamos társadalom kialakulásától, mikor Magyarországon már rég nincs egy egységes társadalom, s kiváló írásában ezt az állítását a magyar történelem mélyreható elemzésével támasztja alá. Jegyzete a Facebook oldalán, 2016. szeptember 5.-i dátummal olvasható.

Bejegyzése komoly gondolkodásra késztetett és ezeket a megfigyeléseket szeretném itt is közzétenni, mert nem biztos, hogy lesz még egyszer időm mindezt így átgondolni:

Az a tény, hogy Lili nem először illeti kemény kritikával Orbán Viktort és kormányát olyan dolgokért, melyek létrejöttéért elődeik felelősek,  mindig arra késztet, gondoljam újra, mi-mindent is „kaptunk” az előző balliberális kormányoktól, milyen helyzetből is indult 2010-ben a FIDESZ kormány. Az Orbán kormány nem szorul az én védelmemre, ahogy korábban már mondtam, fogadatlan prókátor sem akarok lenni, de a magam megnyugtatására próbáltam egy listát készíteni, ami indokolja az ilyen kritikák miatti ingerültségemet.

Ha balliberális érzelműek olvasnák ezt a „gyűjteményt” biztosan gyűlöletbeszédnek minősítenék, de ajánlom mindenki figyelmébe: ez pusztán egy tárgyszerű lista arról, milyen tetteik miatt nem fogom soha támogatni azok elkövetőit!

Nem az Orbán kormány, hanem a korábbi – először kommunista, a rendszerváltás után szociálliberális – kormányok és a jelenlegi ellenzéki pártok idézték elő azokat a gazdasági, politikai, kulturális és erkölcsi válságtömegeket, amik miatt sokan a jelenlegi kormányt szidják.

De ne menjünk messzebbre, maradjunk csak az utolsó 20 évnél.  Nézzük meg, kiket választott miniszterelnöknek a baloldal (egy rendszerváltoztatás után, melyben a többség kinyilvánította, hogy nem akar kommunizmust!) abban a három ciklusban, melyben ők kerültek kormányra:

1. 1994-1998-ig Horn Gyula őskommunistát, aki 1956-ban pufajkás karhatalmistaként közreműködött a forradalom leverésében. A Horn-kormány működési idejére esik az ún. Bokros-csomag, a 30 százalék feletti infláció, és ekkor írták alá a legtöbb kétoldalú alapszerződést, ill. folytatódott a privatizáció. Miattuk léptünk be a legrosszabb feltételekkel az Európai Unióba. Ők herdálták el a nemzeti vagyon nagy részét, ráadásnak még az energia szektort is, ekkortól vesszük a világon legdrágábban a földgázt és a villamos energiát.

Erről a „korszakról” Gazdag László közgazdász, egyetemi docens a következőket írta:  „1997-ben a Tocsik-botrány miatt megbukott Suchman Tamást felváltó Csiha Judit privatizációs miniszter kikotyogja a parlamentben, hogy hétmilliárd dollár (nem elírás: dollár) privatizációs bevétellel nem tud elszámolni a kormány. Ha a világ bármely parlamentjében hangzott volna el ez, azonnal bukott volna a kormány, országos botrány lett volna. Nálunk a fű sem rezdült… Lumpen ország, lumpen politikai osztály, lumpen szakmai értelmiség…”

1994-ből származik Horn Gyula legendás kijelentése. Amikor rákérdeztek a diktatúra idején folytatott tevékenységére a válasza ennyi volt:”Na és?” A dolog ennyiben maradt, akadálytalanul ült be a parlamenti képviselői szék mellett a miniszterelnöki székbe is. Azóta is „Na és?-ország” vagyunk, vagyis nincs se felelősségre vonás, se elszámoltatás, tehát következmények nélküli ország lettünk!

2. 2002-2004. Dr. Medgyessy Péter, a D209-es

Titoktartási kötelezettségének feloldása után maga mondta el a parlamentben: öt éven keresztül, 1977 és 1982 között kémelhárító tisztként segítette, hogy külföldi hírszerzők ne akadályozzák meg Magyarország csatlakozását a Nemzetközi Valutaalaphoz. Ezt sikeresen megvalósítottuk – tette hozzá a miniszterelnök, majd hangsúlyozta: a kémelhárító nem ügynök és nem besúgó.

E dicső tevékenységéhez számos olyan járulékos, legalábbis gyanús ügy társult, mint a korábbi Gresham beruházás ügyében felvett százezer dolláros „munkadíja”, melyben a nyomozás bűntelennek találta, noha megbízása kimondottan a tiltakozó képviselők befolyásolására szólt, vagy az 50%-os közalkalmazotti béremelés átgondolatlansága (mert a Fidesz által kincstárban hagyott pénzt egyből kiosztotta, de fogalma nem volt, hogy a következő évtől kezdve miből finanszírozza majd ezt az új kiadást), a korábbi lakástámogatás megszüntetése, vagy a napjainkban kipattant Alstom korrupció ügye.

Utólag a liberális közgazdászok ennek az osztogató politikának a számlájára írták a gazdasági mutatók romlását valamint az euró bevezetésének elhalasztását.

Pénzügyi tevékenysége  vezetett a jelentős jegybanki kamatemelésekhez is.

3. Gyurcsány Ferenc 2004-2009. Szintén őskommunista, vagy ős KISZ-es, Medgyessy Péter megpuccsolása után, a lakosság megkérdezése nélkül csináltak belőle miniszterelnököt. Tevékenységének kártékony volta különösen a második ciklusban vált nyilvánvalóvá.

Ami hirtelen eszembe jut intézkedései közül:

• 2006 júniusában, rögtön a választás után megszorító intézkedéseket vezet be, noha erről szót sem szólt a kampányban,
• a konvergenciaprogram kapcsán hamis adatokat szolgáltat az EU-nak,
• szeptemberben napvilágot lát a még májusban mondott őszödi beszéd, mely nyilvánvalóvá teszi a kormány által hazai és nemzetközi szinten elkövetett visszaéléseket, csalásokat, hazugságokat,
• a lakosság tüntetésekkel válaszol a fentiekre,
• okt. 23-án, a békésen ünneplő tömegre erőszakosan rátámad és emberekre lövet (ez nem mese, tudom, mert ott voltam),
• körbe kordonozzák még a parlamentet is,
• 2008-ban újabb IMF hitelt vesznek fel úgy, hogy törleszteni majd csak a következő kormánynak kelljen, és a hitel fedezete a magyar állami vagyon,
• további megszorítások és Gyurcsánynak az EU-ban és itthon való bizalomvesztése vezet 2009. márciusi lemondásához.

4. Bajnai Gordon2009-2010-ig veszi át a hátralévő időre a miniszterelnökséget, legfőbb „érdemei”:

• befagyasztják a közszféra béreit,
• megszüntetik a 13. havi fizetést,
• megszüntetik a 13. havi nyugdíjat,
• megkezdődik a nyugdíjkorhatár emelése,
• csökkentik az önkormányzati támogatásokat
• 2 évre csökkentik a gyes és a gyed időtartamát,
• felfüggesztik a lakástámogatást,
• 10%-kal csökkentik a táppénzt.

Az érdekesség kedvéért, fejezzük be Bajnai búcsúbeszédével, amit leköszönésekor mondott: „a következő tíz év mostohább körülményeket teremt számunkra, mint amilyen a válság előtti évtized volt. Az ország vezetőinek olyan korszakra kell felkészíteniük hazánkat, amikor lassabb lesz a fejlett világ növekedése, és élesebb lesz a verseny a munkahelyekért, a hitelekért, a piacokért.”  Hát ennyi a különbség köztük, és Orbán Viktor miniszterelnök között.

Amiket eddig soroltam, közismert, bizonyított tények. Ezeken felül már csak a szubjektív véleményem van hátra:

 Érdekes módon, Magyarországon elsőként csupa volt MSZMP-s és KISZ-es lett multimilliomossá, tudja valaki, tisztességes munkával ez hogyan lehetséges? Ezek a kormányok voltak, akik féktelen hatalom és pénz éhségükben gátlástalanul hazudtak, hazai és nemzetközi hatóságokat vezettek félre. Ők emelték a természetesség rangjára a szemen szedett hazudozást, a legvadabb rágalmazást, (annak idején Keller László, teljes kormányzati támogatással legalább 200 bűncselekménnyel vádolta Orbán Viktort, amelyből egy sem bizonyult igaznak, pedig a bíróságok máig az ő embereikkel vannak tele!), és Ron Verber által beidomítva (a választás háború, nem kell foglalkozni etikai kérdésekkel!), a teli torokból való gyűlölködést. Az ő képviselőik váltak hazaárulóvá az EU parlamentben, akik büntetéseket és jogi akadályoztatásokat kértek a saját országuk ellen. Ők voltak, akik az időnként napvilágot látott csalásaikat és gaztetteiket a cinikus „miazhogy”,” nagyonis” dumákkal intézték el. Arra tanították az ország népét, hogy „merjünk kicsik lenni”, hogy nyissunk cukrászdát Bécsben, és hogy ha nem tetszik valami „el lehet innen menni”. Határon túl élő magyar társainktól megtagadták az állampolgárságot és minden módon meghamisították a múltat. Gyurcsány múltja telve van nyilvánvalóan tisztátalan megoldások sokaságával: szemlőhegyi villájának megszerzésétől, a sukorói kaszinóváros gondolatáig, mellyel kétes erkölcsű vigalmi negyeddé változtatta volna az ország egyik legszebb régióját, a balatonőszödi üdülő megszerzésétől, az Isten tudja hogyan tulajdonába került minisztériumi épületrészen, a Fittelina Kft. nevű cégének elévült adócsalásán, az öregecskedő feleségének lecserélésén, a 2006-os október 23-i ünnepen a rendőrségnek a tömegre való uszításán át, a Zuslág-ügy pártolásáig, a kormányzati negyed építése ürügyén eltűntetett milliárdoktól a Kossuth tér körbekordonozásáig, az „elkúrtukig” és az elveszett, vagy el sohasem készített csak lopott diplomájáig – minden tette  teljes erkölcstelenségről, a szégyenérzet tökéletes hiányáról, cinizmusról és önimádatról tanúskodik.

Ők támogatnak mindent, ami természetellenes, és tiltakoznak a normális dolgok ellen. Ők tették szinte nevetségessé a becsületes, szabálykövető, egymást tiszteletben tartó emberi viselkedést. Gyurcsány száján hiteltelenné vált minden kimondott szó, elvesztette eredeti jelentését, álságos szónoklataival devalválta szinte még a nyelvünket is.

Nincs értelme folytatni, de számomra érthetetlen, hogy mindezek után miért kell ismét az Orbán kormányt szidni, hiszen hetedik éve csak takarítják el ezt a temérdek mocskot, nem kímélve magukat és energiáikat. Soha nem fogom támogatni a szidalmazásukat, bár ismétlem: szerintem nincs olyan kormányzat, amelyik hibátlanul és tökéletesen tudna megoldani mindent, mert hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt gazdasági, politikai, kulturális és ezer más kötöttség tartja fogva mindegyiket, de a felsoroltak közül, egyedül az Orbán kormány tagjai voltak elkötelezetten a hazai érdekeket képviselő és szolgáló politikusok.

2016. szept. 12.