Én is nagyon szeretem Lanzát, és kedvencem volt az a film. De ezen a felvételen a sírásig megrendít a gyermek Luciano Pavarotti, aki olyan küldetéses erővel énekel, mint aki a szépség és szentség hirdetésére érkezett erre a szomorú földre. Hiába telt el fél évszázad, hiába fordult ki sarkaiból a világ és hiába bolondult meg az emberiség, kettejük hite, reménye és tehetsége ma is minden hangjában igaz, és beragyogja az életünket. Legalábbis az enyémet, és azért osztottam meg ezt a kedves baráttól kapott csodát, mert azt remélem, hogy még sokakét megszépíti.

Vélemény, hozzászólás?